Minden héten ha van lehetőségem, akkor 2 vagy 3 alkalommal kimozdulok valamit sportolni. Te jársz valahova sportolni, edzeni?
A mozgás
Mivel ülő munkát végzek, napi 8 órában muszáj egy kicsit mozognom, mert érzem, hogy minden porcikám fáj sokszor. Reggeltől délutánig ülök a számítógép előtt, és csak akkor van lehetőségem felkelni, ha mosdóba megyek, vagy mondjuk kávét készítek magamnak.
Mivel a gyerekek iskolába, és óvodába vitele rám hárul, meg persze a külön óráké is, így elég nehéz összeegyeztetni néha mindent. A legnagyobb baj, ha elviszem a lányomat a tornára, mivel a csarnok ahol az edzés van, a város szélén található, így nem kocsikázom feleslegesen oda vissza, hanem ott maradok. Ha már ott vagyok, nem tudok semmit csinálni, így megint csak ülök. Már arra is gondoltam, hogy milyen jó lenne, ha lenne egy olyan hely, ahol mind ketten egyszerre tudnák valamilyen formában edzeni, vagy tornázni. Sajnos egyenlőre még ezt a helyet nem találtam meg, így másképpen kell megoldani.
A családi segítség
A szüleim nagyon sokat segítenek, nélkülük meg sem tudná sok esetben oldani a dolgokat. Nagy segítség nekem édesanyám, aki már nyugdíjas, és szerencsére van jogosítványa is, így tudja hozni vinni a gyerekeket, ha kell. Sok esetben nem is tudnám megoldani, mert nem egyszerre végeznek, és én még van hogy dolgozom akkor, amikor az egyik gyerek már végzett az iskolában.
Úgy hangzik ahogy írom, mintha egyedül álló szülő lennék, pedig nem, csak rengeteget dolgozik a párom, és nem igazán kiszámítható, hogy ő mikor végez, vagy mikor ér haza, vagy hogy el tud e menni a gyerekért egyáltalán?.
A munkám
Mivel említettem, hogy egész nap ülök, így muszáj mozognom pár naponta, mert úgy érzem, hogy teljesen el vagyok sokszor gémberedve. Nem elég, hogy össze vissza kell szaladgálnom a gyerekek miatt, még néha Karcsi a férjem is ad nekem plusz munkát, mert ő azt gondolja, hogy az én időmbe belefér. Sokszor mérges is vagyok érte, és szoktam is neki mondani, hogy neki is ugyan annyi ám beülni a kocsiba, és elintézni, mint mondjuk nekem.
Ma végre mozoghatok egy kicsit, mert utoljára pénteken voltam. Most hétvégén még az időjárás sem volt kegyes, hogy esetleg biciklizni elmenjünk a gyerekekkel, és akkor az már jó lett volna egy kicsit.
Az előbb telefonált Karcsi, hogy a város szélén van egy motorosbolt, és hogy be kellene ugrani egy alkatrészért. Komolyan sokszor úgy érzem, mintha a titkár nője lennék, nem pedig a felesége. Most már mondjuk egyre több alkalommal mondok neki nemet, hiszen elég az én gondom, nem hogy még az ő dolgai után is én rohangáljak.